Az élőben lezajló legalapvetőbb folyamatok alapja az egyensúly fenntartása (rendezettség – káosz; redukció – oxidáció; negatív entrópia – entrópia; antioxidáns-státusz – szabadgyök irritáció; lúgosság – savasság). Az ellentétpárok között húzódó mérleg nyelve maga az életminőség.
Min múlik, hogy merre billen a mérleg? Igen – hallom a választ – életminőség, tudatos táplálkozás, pozitív gondolkozás, meditáció, mozgás. Mindenből mértékletesen, a jót is túl lehet tolni és máris billen a mérleg.
Az antioxidáns státusz maximalizálása
Máris érzékelhető, hogy e kérdésben nem egyfajta ellenségeskedésről van szó, hanem inkább az egyensúly kérdéséről. Minden életfunkciónk (mozgás, gondolkodás, emésztés stb.) égésterméke az oxidáció.
A hosszútávú egészség fiatalságunk megőrzésének legfontosabb meghatározója, szervezetünk antioxidáns-státusza. Az életet úgy tervezték, hogy egy igen hosszú ideig fiatalos, egészséges, örökké megújulni képes szakaszai legyenek. A fiatalon maradás, illetve a megöregedés kitolódásának időszaka szoros összefüggésben van szervezetünk antioxidáns-képességével, mely a kor előrehaladtával folyamatosan csökken (csecsemőkorban 100% – 70 éves kor felett 15%).
A szervezet saját antioxidáns-képessége abban különbözik a kívülről bevitt antioxidánsokétól, hogy képes önmagát újból revitalizálni-regenerálni, ugyanakkor a kívülről pótolt antioxidánsok – töltéseiket (redukciós potenciáljukat) leadva – maguk is ádáz szabadgyökké válhatnak.
Itt is – mint az egészségmegőrzés bármely területén – a szervezet saját antioxidáns képességét kell támogatni, olyan antioxidánsokat kell a szervezetbe vinni, amelyek saját reduktoraikkal rendelkeznek.
Miért vált ennyire kardinális kérdéssé az emberiségnek az antioxidáns stratégiát kidolgozni a szabadgyökök visszaszorítására?
A frissen elfogyasztott, organikusan termesztett zöldség, gyümölcs katalitikus antioxidánsokkal rendelkezik. Minél szennyezettebb, mesterségesen előállított táplálékokról beszélünk, ezek már nem antioxidánsok, hanem nagyrészt toxin- és szabadgyökforrások. A gyógyszerek lebomlásakor szabadgyökök keletkeznek, de ez eltörpül amellett, hogy mentális úton milyen tömegben hozunk létre szabadgyököket.
Amikor a megfelelő antioxidáns-státusz létrehozásáról beszélünk, elsősorban a pozitív mentális életérzést, életszemlélet fenntartását tartjuk alapvetőnek. A második az életvitel és a táplálkozás. Antioxidáns életvitel alatt a rendszeres mozgást, a megfelelő légzést, a külső-belső tisztálkodást, a természetjárást értjük. A mozgáshoz energia kell, az energia égetéssel jár, aminek a velejárója az oxidáció. A keletkezett szabadgyökök beindítják a szervezet antioxidáns rendszereit. Érdekes a problémával foglalkozni, hiszen az „izommotor” rendszeres használata nem öregít, hanem fiatalít. Sejtjeink mitokondrium rabszolgái segítségével (akik az őstengerekben még szabad baktériumok voltak) energiát termelnek. A normális sejtlégzés, az energiaraktárak feltöltésében (ATP) sok oxidáns keletkezik. A mozgás annak ellenére, hogy szabadgyöktermelő folyamat, élettanilag mégis antioxidáns hatást eredményez.
Ép testben épphogy élek
Tisztáztuk: az élet az oxidációról és a redukcióról szól.
Az emberiség nem él csak túl, él. A szabadgyökök és oxidánsok egymásba átalakulhatnak, és esetenként önfenntartó szabadgyök-láncreakciókat is beindíthatnak. A szabadgyökök alapvetően a szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során, speciális fehérjék (enzimek) által, vagy biokémiai reakciókban keletkeznek.
Az oxidánsok és szabadgyökök külső forrásból is bejuthatnak a szervezetbe, például környezeti ártalmak (kipufogógáz, ionizáló sugárzás, dohányzás, erős napfényhatás, számos méreg és gyógyszermérgek során stb.). Az antioxidánsok azt a célt szolgálják, hogy megvédjék a szervezet sejtjeit a szabadgyökök által okozott károsodásoktól anélkül, hogy önmaguk káros anyaggá válnának. Az antioxidánsok saját elektronjaikat adják át a szabadgyök-molekuláknak, így a romboló folyamatokat lassítják vagy meggátolják. Az antioxidáns enzimek közül az egyik legfontosabb az SOD (szuperoxid-dizmutáz enzim, amely a szuperoxid gyököt semlegesíti). Szinte nincs olyan betegség, amelyben a szabadgyökök káros hatásait ne mutatták volna ki.
Best Flavonoid, a test külső-belső „rozsdátlanítója”
A természetes eredetű antioxidánsok képviselői a növényekben, a gyümölcsökben és zöldségekben előforduló ún. fitovegyületek. E fontos vegyületcsoport tagjai a fenolok, a fitoszterolok, a flavonoidok, a glükózinolátok, az izotiocianátok, az izoflavonok, a lignánok, a monoterpének, a szerves szulfidok, a tanninok.
A természetes eredetű antioxidánsok legjelentősebb csoportját a flavonoidok alkotják. A flavonoidok polifenoltípusú vázszerkezettel rendelkeznek, amelyen különböző helyeken hidroxil és/vagy metoxi csoport(ok) helyezkednek el, és így mindegyik ismert flavonoid biológiai, fiziológiai hatása különböző. Ezért a flavonoidok minél nagyobb számú jelenlétét kell biztosítani a betegségek megelőzésében, a gyógyítás fázisában (speciális diéták, táplálékkiegészítők, gyógyító tápszerek stb.).
A flavonoidok legfontosabb élettani hatását a kutatók az ún. zsírsav (lipid)-peroxidációs (LPO) folyamatok gátlásában látják. Ez a folyamat elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában játszik főszerepet.
A Best Flavonoid készítmény kombucha koncentrátumból és flavonoid fenolokat tartalmazó gyümölcslé koncentrátumokból készül. A felhasznált gyümölcs koncentrátumok: Fekete szeder, Kék áfonya, Meggy, Fekete ribizli, Kökény, Fanyarka, Bodza, Csipkebogyó, Szőlőhéj.
Fehérek, zöldek, sárgák, pirosak és lilák
Minden élénk színű növény tartalmaz antioxidáns tulajdonságú flavonoidokat.
Azt gondolnánk, hogy a legintenzívebbek ezek közül a piros bogyós növények. A mérések azt igazolják, hogy a méregzöld levelekben az SOD tartalom legalább hasonló szintet ér el.Némely esetekben túlhaladja azt, gondoljunk csak a kurkuma élénk sárga színére.
Jakab István egészség-be-fektető, a VNTV beszélgetőtársa
Ez a cikk a Természetgyógyász magazin 2025. áprilisi számában jelent meg.
