Stresszmentesen

Az immunrendszer bástyái 6.rész

Előző részben a stresszkezelés azonnali megoldásairól írtam, azonban azzal mindenki tisztában van, hogy az azonnali technikák elsősorban „tűz oltásra” szolgálnak. Az eszközök használata mellett fontos a fennálló problémára megoldást találni, hogy hosszú távon is stressz mentes életet élhessünk. Ez már egy sokkal összetettebb folyamat. Sok esetben itt már akár szakemberre is szükség lehet. 

Tények

Az első és legfontosabb feladat elfogadni, kimondani, hogy a stressz eluralkodott az életünkben, amire sürgősen megoldást kell találnunk. Amiről nem veszünk tudomást, az olyan mintha nem is létezne, tehát nem foglalkozunk vele. Éppen ezért tudatosítani kell a jelenlétét, nem megmagyarázni, hazudni magunknak, hogy majd elmúlik, ha vége lesz ennek a projektnek, az év végi zárásnak stb. stb. 

Tünetek

Nézzük végig, milyen tünetekkel jelezhet a testünk. Nem tudunk aludni, emésztési problémáink vannak, gyakran fáj a fejünk, könnyen elkapjuk a vírusos betegségeket, vérnyomás problémáink vannak, depressziós hangulatban vagyunk, szóval, ha rendszeresen valamilyen tüneteink vannak fogadjuk el, hogy ezek nem fognak maguktól elmúlni, ha semmit nem változtatunk, hiába ámítjuk magunkat. Természetesen ezek a tünetek sok mindent jelezhetnek, nem csak a stresszt, éppen ezért érdemes orvoshoz fordulni és egy alapos kivizsgálást kérni, hogy tisztán lássuk mi is zajlik bennünk. 

Diagnózis

Minden esetben csak és kizárólag orvos állíthat fel diagnózist. A fenti tünetek betegségeket is jelezhetnek, így fontos a kivizsgálás. Ha mindent rendben talál az orvos és egyértelműen kijelenti, hogy a stressz áll a tünetek hátterében, pszichoszomatikusak a tünetek, akkor fel kell építeni egy tervet, hogy milyen eszközökkel, technikákkal fogunk gyógyulni. Ezek lehetnek az előző részben felsorolt technikák rendszeres alkalmazása, beépítése az életünkbe.

Sok esetben ajánl az orvos gyógyszert, nyugtatókat, hangulatjavítókat. Ha nem szeretnénk gyógyszert szedni, érdemes az orvossal megbeszélni, hogy segítsen, ajánljon természetes módszereket, gyógynövény alapú gyógyszereket. Az orvos ajánlhatja, hogy keressünk fel egy pszichológust, mentálhigiénés szakembert vagy coachot, a probléma mélységétől függően. Ezek a szakemberek nagyon hatékonyan tudnak segíteni feltárni a stresszorok mögött milyen valós okok húzódnak meg és kísérik a klienst a megoldási terv elkészítésében, véghezvitelében is.

Félelem-szégyen

Nagyon sokan vannak, akik nem ismerik fel a valós problémát az életükben, homokba dugják a fejüket és azt gondolják, majd lesz vele valami, majd elmúlik magától. Aztán vannak, akik már felismerik, viszont félnek szembe nézni vele. Vannak olyanok is, akik már tudatosabbak és szeretnének megoldást találni, viszont szégyellik a családjuk, környezetük előtt, hogy ilyen helyzetbe kerültek. Kevesebbnek, gyengének, rosszabbnak hiszik magukat emiatt, ezért titokban tartják és szenvednek. Nagyon kevés ember van, aki felvállalja, hogy senki nem tökéletes, hogy vannak helyzetek amikor segítséget kell kérni, mert egyedül nem megy és ezt nem kell szégyelni.

Nem tudás

A szülő mindent meg akar adni a gyerekének, de csak annyit adhat amennyije van. Arra tudja csak megtanítani, ami neki is megy, amire ő is képes. Lehetőséget biztosíthat gyermekének, de sokkal erősebb hatással vannak a gyermekekre a generációról generációra örökített viselkedés minták. A családban betöltött szerepek, a nemi szerepek, a hiedelmek, szokások, ez már tudományosan is bizonyított. Hét éves korunkra már magunkba szívtuk ezeket a mintákat, játszmákat, önérvényesítési mintákat, megküzdési stratégiákat a szüleinktől, a környezetünktől. Ha valaki szülőként ezzel nincs tisztában, és nem segíti a gyermekét ezen a téren, akkor gyereke leutánozza a szülő életét kisebb nagyobb változtatásokkal. Szóval, ha a szülők sosem látták, tudták, hogy milyen fontos az önismeret, hogy a lelkiállapotunk is figyelmet igényel, hogy pszichológus segítségét nem szégyen kérni, akkor nem is tudták a gyerekeiknek átadni ennek fontosságát. 

Önbizalomhiány

A stressz egyik leggyakoribb háttéroka, az önbizalomhiány. Rengeteg embert érint, kortól nemtől függetlenül. A mai fiatalok pedig akár a social medianak köszönhetően még inkább érintettek. Nincs önismeretünk, nem bízunk magunkban, nem szeretjük magunkat, nincs önbizalmunk, nem nézünk szembe az életünkkel, a helyzetünkkel, nincsenek helyes megküzdési stratégiáink, így csak sodródunk az árral a mélybe. 

Az alacsony önbizalommal rendelkező emberek gyakran hajlamosabbak a negatív belső párbeszédre, önkritikára és az elégtelenség érzésére. Ezek a gondolatok és érzések hozzájárulhatnak a stresszkeltő helyzetekhez. Néhány módja annak, ahogyan az önbizalomhiány stresszt okozhat:

1. Perfekcionizmus: Az önbizalomhiányos emberek gyakran tökéletességre törekednek, és nehézségeik lehetnek az elfogadással, ha nem érik el a kitűzött célokat. Ez a túlzott törekvés a tökéletességre stresszt és feszültséget okozhat.
2. Szociális szorongás: Az önbizalomhiánynak lehetnek szociális vonatkozásai is, és a személy esetlegesen szoronghat szociális helyzetekben, mert attól fél, hogy mások negatívan ítélik meg vagy elutasítják.
3. Párkapcsolati nehézségek: Az alacsony önbizalommal rendelkező emberek hajlamosabbak lehetnek arra, hogy nehezen építsék ki és tartsák fenn az egészséges párkapcsolatokat. Képesek lehetnek alábecsülni magukat a kapcsolatokban, és nehézségeik lehetnek az érzelmi sebezhetőség kifejezésében.
4. Érzelmi terhek: Az önbizalomhiány gyakran jár érzelmi teherrel, például alacsony önbecsüléssel és szorongással. Ezek az érzelmek hozzájárulhatnak a mindennapi stresszhelyzetekhez.
5. Munkahelyi stressz: A munkahelyi helyzetekben az alacsony önbizalommal rendelkező emberek lehet, hogy nehezen kezelik a kritikát vagy a nehézségeket, ami további stresszt generálhat.
6. Döntéshozatali nehézségek: Az önbizalomhiány gyakran járhat döntéshozatali nehézségekkel, mivel az egyén képes lehet kételkedni a saját ítéletében. Ez a kétely és bizonytalanság további stresszt generálhat.

Amint látjátok életünk minden területére rányomja a bélyegét. Ennek következtében elmaradnak a sikerélmények, nem tudjuk megélni a kreativitásunkat, nem tudunk lazítani, pihenni, boldog, egyenrangú kapcsolatokat kialakítani. Függőségekbe menekülhetünk, elzárkózhatunk, elmagányosodhatunk, szorongunk, frusztráltak vagyunk. Nem találjuk az élet értelmét, nem látjuk az élet örömeit, olyan munkát végzünk, amit nem szeretünk, olyan kapcsolatban élünk, amiben nem vagyunk boldogok, szenvedünk. 

Változás

Az önbizalomhiányos emberek a változástól is félnek, így nagyon mélyre kell süllyedniük a problémában amikor eljön az a pont és azt érzik, hogy elég volt, ezt már nem bírom, valamit tenni kell és segítséget kérnek, vagy egy súlyos betegséggel szembesülnek és csak annak hatására változtatnak. Viszont vannak sajnos olyan emberek is, akik így élik végig az életüket reménytelenül, kilátástalanul, szenvedéssel, másokat hibáztatva, kifelé mutogatva a saját felelősségüket és lehetőségüket nem látva.

Pedig aminek időt szentelsz, annak valójában az életed egy kisebb vagy nagyobb részét adod oda. Ezért kimondottan fontos, hogy megfelelően döntsünk arról, hogy mikor és milyen tevékenységekkel töltjük el azokat az értékes perceket, órákat, hónapokat, éveket, amelyek a rendelkezésünkre állnak ebben a földi életünkben.

Felnőtté válni

Tanult minták, félelmek, árnyoldalak és sok más tényező miatt nagyon sokan nem nőttek fel, bár úgy néznek ki külsőleg. „Gyerekként” gyermeki viselkedéssel élik le az életüket. Ez nem rossz és nem jó, EZ VAN! A baj akkor kezdődik, ha erre nem jön rá az illető és nem változtat ezen a helyzeten. Nőjünk fel! 

Ki a felnőtt?

A felnőttkor ismérvei az életkornak megfelelő érzelmi, kognitív és szociális fejlődés eredményeként alakulnak ki. 

1. Függetlenség: A felnőttek képesek önállóan döntéseket hozni és felelősséget vállalni döntéseikért, az életükért. Ez magában foglalja a pénzügyi függetlenséget, a saját otthon teremtését és az életvitelükre vonatkozó döntések meghozatalát.
2. Felelősségvállalás: A felnőtteknek felelősséget kell vállalniuk a saját cselekedeteikért és azok következményeiért. Legyen szó munkahelyi, személyes és társadalmi szerepekről. 
3. Érzelmi stabilitás: A felnőttek többnyire stabilabbak az érzelmeikben, és jobban tudják kezelni az élet kihívásait és nehézségeit, mint a fiatalabb korosztályok. Nagyon fontos az önismeret és az érzelmi intelligencia.
4. Önazonosság: A felnőtteknek kialakul a saját identitásuk, amely magában foglalja az értékeket, a hitrendszert, az érdeklődési területeket és a céljaikat. Fontos az önismeret, hiszen csak úgy lehet valaki önazonos. 
5. Személyes kapcsolatok: A felnőttek általában kialakítanak tartós kapcsolatokat, beleértve a baráti, családi és romantikus kapcsolatokat is. A kapcsolataik egyenrangúak. 
6. Munka és karrier: A felnőttek részt vesznek a munkaerőpiacon, és karrierjük során kialakítanak szakmai identitást. A munka fontos szerepet játszik az életükben. Olyan munkát választanak, amiben jól érzik magukat.
7. Életcél és értelmiség: A felnőtteknek általában van valamilyen életcéljuk, és értelmet találnak az életükben. Ez lehet szakmai, családi, kulturális vagy személyes szinten.
8. Folyamatos tanulás: A felnőttek általában folyamatosan tanulnak és fejlődnek. Ez magában foglalhat új készségek elsajátítását, hobbik felfedezését.

Az egyéni fejlődés és az életút során ezek az ismérvek változhatnak és fejlődhetnek, attól függően, hogy az egyén életében milyen események és kihívások következnek be. Az életkor előrehaladtával a felnőttek általában egyre jobban tanulnak az élet tapasztalataiból és fejlesztik az életkori sajátosságokat, így válnak bölcsebbé. 

Egyszóval…

Nagyon fontos, hogy foglalkozzunk az önismerettel, nézzünk szembe az életünkkel, ha nem megy egyedül vegyük igénybe szakember segítségét, hiszen csak így tudunk felelősségteljes döntéseket hozni, életet élni, gyermeket nevelni. 

Ha vannak gyerekeink segítsük őket, mert ahelyett, hogy osztályelső, frusztrált, szorongó, álomvilágban élő gyerekeket nevelünk, sokkal fontosabb, hogy gyerekeink legyenek magabiztosak, önbizalommal teli, talpraesettek, normál értékrenddel rendelkezzenek, megállják a helyüket a világban, magas legyen az érzelmi intelligenciájuk. Ne féljünk a változástól, változtatástól!

Rápolti Ágnes

www.vivanatura.hu