Nap mint nap nagyon sok ember szájából hangzik el ez a mondat.
Mi a boldogság?
A gazdagság, a párkapcsolat, a gyerek, a jó munka, az egészség, a siker, a gondtalan rózsaszín, habos babos élet?
Valamikor régebben volt egy felmérés az utca emberét kérdezték mire vágyik legjobban az életében, a nyolcvan százaléka azt mondta szeretne boldog lenni. Amikor a riporter visszakérdezett, hogy jó-jó, de mit jelent neki a boldogság, nem igazán tudtak válaszolni, csak annyi volt a válasz, ……… hogy minden jó legyen az életemben.
Ne hidd, hogy minden gazdag ember boldog és ne hidd, hogy minden szegény ember boldogtalan.
Arra vágyunk, hogy legyen minden rendben az életünkben, ne legyenek problémák, legyen egészség, pénz, boldog családi élet stb. stb. De szerintetek valóban létezik olyan ember, akinek az életében minden rendben van? Tényleg ettől függ a boldogság?
Bölcsesség
Egy nagyon kedves barátommal beszélgettem néhány éve az élet nehézségeiről. Ő nem olvas spirituális könyveket, nem végez ilyen jellegű tanfolyamokat, viszont olyan bölcsen megfogalmazta a lényeget, hogy sosem fogom elfelejteni azt a beszélgetést. Azt mondta, az élet nem nehéz, csak figyelni kell és tanulni a természettől. Ha erős szél fúj nézd meg a merev kemény ágú fák ágai letöredeznek, néha még a nagyon vastag ágak is, viszont azok a fák, akiknek hajlékonyak az ágai, minden veszteség nélkül túlélik a vihart.
Igen ez nagyon igaz, ha az életünkbe jönnek a nehézségek és mi ellen állunk, csak azért se, majd én jobban tudom, panaszkodunk miért történik ez, és miért velem? Ha keménykedünk, és szembe megyünk a történésekkel, beleroppanunk, és egyre mélyebbre és mélyebbre kerülünk lelkileg, anyagilag, egészségileg.
De ha elfogadnánk, hogy az élet egyszer fenn, egyszer lenn, ha elfogadnánk a helyzetet és megpróbálnánk kihozni belőle a legtöbbet, akkor lehet fájdalmas lesz, és nehéz, de túlvészeljük és megerősödve jöhetünk ki belőle.
A másik bölcsessége az elmúlás, elengedés volt, itt is a természetből hozta a példát. A fák tavasszal rügyeznek, virágoznak, termést hoznak, lehull a levelük és „téli álmot alszanak”. A természet ezt olyan természetességgel végzi, és még a szó is maga: TERMÉSZET-ESSÉG mutatja, hogy ez az Élet rendje. Csak mi emberek ragaszkodunk tárgyakhoz, emberekhez, úgy gondoljuk mi jobban tudjuk és irányítani akarjuk még azt is, amit nem is értünk, hogyan működik.
Miért?
Tudom, hogy ezt nagyon sokan látják, tudják, értik. De kérdem én, akkor miért nem tudjuk megvalósítani a gyakorlatban? Miért van ennyi boldogtalan ember? Az igazi tudás soha nem az elmélet, mert ugye a fent leírtakat mindenki tudja, mégsem ezt tesszük! Pedig a boldogság semmi máson nem múlik, csak azon, hogy mi hogyan állunk az Életünk eseményeihez, elfogadóan vagy elutasítóan.
Elfogadás!?
Az elfogadás alatt nem azt értem, hogy nem teszünk semmit, ez van ezt kell szeretni!!! Hanem pl ha reggel felébredünk és valami olyan dolog történik amit kellemetlennek, nehéznek, fájdalmasnak élünk meg, ne azonnal dühvel, haraggal reagáljunk rá, hiszen ilyenkor csak az energiánkat szórjuk szét. Érdemes megállni egy pillanatra, néhány légzőgyakorlat és átgondolni, mit tudok tenni ebben a helyzetben? Ha van megoldásom tegyem, ha nincs akkor aludjak rá egyet, vagy egyszerűen fogadjam el, ez van ez is elmúlik. Nem tudsz többet tenni ott akkor, de a legrosszabb, ha ellenállással válaszolunk azonnal a helyzetre.
Van egy nagyon jó mondás: A kifogást keresed, vagy a megoldást! Csak nézőpont kérdése, de onthatnám itt az okosságokat, hogy nem mindegy, hogy félig tele vagy félig üresnek látod-e azt a bizonyos poharat. Mindenesetre érdemes erre gondolni a nehéz helyzetekben.
Álmok, vágyak, célok
Vágyunk a boldogságra, de sok esetben magunk sem tudjuk, hogy számunkra mit is jelent ez. Vannak álmaink, vágyaink, de sok esetben itt meg is állunk. Álmodozunk, vágyakozunk, de nem teszünk semmit, hogy ezeket valóban elérjük, megvalósítsuk. Pedig azt már kiskorunkban megtanultuk, hogy a sült galamb nem repül sehova. 😊 A legjobb csontig rágott példa, hogy sokan szeretnék megnyerni a lottót, de még sosem vettek egy szelvényt sem. Hát valahogy így állunk az álmainkhoz, vágyainkhoz is.
Most kérlek, legyél nagyon őszinte magadhoz a válasszal, neked vannak céljaid?
Ha igen, van esetleg kidolgozott, leírt terved is, mit, mikor fogsz megtenni magadért, hogy elérd a célodat? Nem bántásból mondom, de biztos vagyok benne, hogy az emberek nagyon nagy részének nincsenek konkrét céljai, de ha vannak is nincs mögötte a megvalósítási terv. Lehet mondani, hogy hülyeség, meg azt, hogy miért kell az, de ha megnézed azokat az embereket -no nem azokat- hanem akik maguktól, kemény munkával, lemondással építették az életüket, hogy elérjék a vágyott célt, szinte mindenkinek volt a megvalósításához leírt kidolgozott terve. De elég, ha csak abból indulsz ki, hogy ha szeretnél valamit megpályázni, tervet kell készíteni, hogyan mire szeretnéd azt a pénzt, tárgyat használni, és hogyan, azért, hogy a pályázat kiírója lássa, nem csak beszélsz róla, hanem tudod is, mit szeretnél.
Aztán vannak emberek és sajnos a nagytöbbség, aki csak sodródik az árral, és nem érti mi a probléma vele, neki miért nem jönnek össze a dolgok az életében. Én erre azt szoktam mondani:
„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart” – írta Seneca.
Helyesen dönteni, csak a céljaink ismeretében tudunk, mert akkor tudjuk mit szeretnénk elérni, és könnyebben meglátjuk melyik út vezet arra.
Rápolti Ágnes
