- kémiai Nobel-díjasától
„A modern ember nagyjából százezer éves létezése során a Homo sapiens genomját a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán a jelenleg élő összes ember, de a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk – vagyis lényegében az irányításunk alá vonhatjuk fajunk evolúcióját. (…) mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal mi, egy civakodó faj tagjai, akik nem sok mindenben tudnak egyezségre jutni?”
2020-ban Jennifer A. Dounda és Emmanuelle Charpentier közösen kémiai Nobel-díjat kapott a CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. Korszakalkotó génszerkesztő eljárásuk révén a DNS felépítése megváltoztathatóvá vált a sejteken belül. Fantasztikus lehetőség ez az emberiség számára a humángenetikától kezdve a mezőgazdaságon és a környezetvédelmen át az egészségügy számos területéig: gyógyíthatóvá válik számos genetikai betegség és rákfajta, ahogyan leküzdhető lesz az éhínség is. A technológia alkalmazása ugyanakkor számos veszélyt is magában rejt, avatatlan kezekben akár biológiai fegyver is válhat belőle, és megannyi bioetikai kérdést is felvet a dizájnerbébiktől kezdve a genetikailag módosított szuperemberekig.
A 21. század legjelentősebb tudományos áttörése az egyik felfedezőjét, a biokémikus Jennifer A. Doudnát arra késztette, hogy tudósként átgondolja saját szerepét és a felfedezésével együtt járó következményeket. Könyvében lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia, amelynek etikai vonatkozásaira, valamint a szabályozás kérdéseire is kitér. A génszerkesztésben rejlő lehetőségekről olvasva egyértelművé válik: ez a tudományos felfedezése örökre megváltoztatja a nézeteinket a teremtésről és az evolúcióról.
Szerzőkről:
JENNIFER A. DOUDNA Nobel-díjas amerikai biokémikus, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem Molekuláris Biológiai és Sejtbiológiai tanszékének professzora. Elismert tudós, a CRISPR-technológia és a genomszerkesztés vezető szakértője. Kaliforniában él a családjával.
SAMUEL H. STERNBERG, biokémikus; a CRISPR-technológiával kapcsolatos számos tudományos publikáció szerzője. Saját laboratóriumát vezeti a Columbia Egyetemen, ahol adjunktusként dolgozik a Biokémia és Molekurális biofizika tanszéken. New Yorkban él.
MEGHEKKELT TEREMTÉS – Hogyan csináljak egy mutáns kutyát a konyhaasztalon? – Dienes István és Jakab István beszélgetését IDE KATTINTVA tekintheti meg.
