- kĂ©miai Nobel-dĂjasátĂłl
„A modern ember nagyjábĂłl százezer Ă©ves lĂ©tezĂ©se során a Homo sapiens genomját a vĂ©letlenszerű mutáciĂł Ă©s a termĂ©szetes szelekciĂł kettĹ‘s ereje alakĂtotta. Most elĹ‘ször azonban a kezĂĽnkben a lehetĹ‘sĂ©g, hogy nem pusztán a jelenleg Ă©lĹ‘ összes ember, de a jövĹ‘ nemzedĂ©kek DNS-Ă©t is megváltoztathassuk – vagyis lĂ©nyegĂ©ben az irányĂtásunk alá vonhatjuk fajunk evolĂşciĂłját. (…) mit fogunk kezdeni ezzel a fĂ©lelmetes hatalommal mi, egy civakodĂł faj tagjai, akik nem sok mindenben tudnak egyezsĂ©gre jutni?”
Â
2020-ban Jennifer A. Dounda Ă©s Emmanuelle Charpentier közösen kĂ©miai Nobel-dĂjat kapott a CRISPR/Cas-9 technolĂłgia megalkotásáért. KorszakalkotĂł gĂ©nszerkesztĹ‘ eljárásuk rĂ©vĂ©n a DNS felĂ©pĂtĂ©se megváltoztathatĂłvá vált a sejteken belĂĽl. Fantasztikus lehetĹ‘sĂ©g ez az emberisĂ©g számára a humángenetikátĂłl kezdve a mezĹ‘gazdaságon Ă©s a környezetvĂ©delmen át az egĂ©szsĂ©gĂĽgy számos terĂĽletĂ©ig: gyĂłgyĂthatĂłvá válik számos genetikai betegsĂ©g Ă©s rákfajta, ahogyan lekĂĽzdhetĹ‘ lesz az Ă©hĂnsĂ©g is. A technolĂłgia alkalmazása ugyanakkor számos veszĂ©lyt is magában rejt, avatatlan kezekben akár biolĂłgiai fegyver is válhat belĹ‘le, Ă©s megannyi bioetikai kĂ©rdĂ©st is felvet a dizájnerbĂ©biktĹ‘l kezdve a genetikailag mĂłdosĂtott szuperemberekig.
A 21. század legjelentősebb tudományos áttörése az egyik felfedezőjét, a biokémikus Jennifer A. Doudnát arra késztette, hogy tudósként átgondolja saját szerepét és a felfedezésével együtt járó következményeket. Könyvében lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia, amelynek etikai vonatkozásaira, valamint a szabályozás kérdéseire is kitér. A génszerkesztésben rejlő lehetőségekről olvasva egyértelművé válik: ez a tudományos felfedezése örökre megváltoztatja a nézeteinket a teremtésről és az evolúcióról.
Szerzőkről:
JENNIFER A. DOUDNA Nobel-dĂjas amerikai biokĂ©mikus, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem Molekuláris BiolĂłgiai Ă©s SejtbiolĂłgiai tanszĂ©kĂ©nek professzora. Elismert tudĂłs, a CRISPR-technolĂłgia Ă©s a genomszerkesztĂ©s vezetĹ‘ szakĂ©rtĹ‘je. Kaliforniában Ă©l a családjával.
SAMUEL H. STERNBERG, biokémikus; a CRISPR-technológiával kapcsolatos számos tudományos publikáció szerzője. Saját laboratóriumát vezeti a Columbia Egyetemen, ahol adjunktusként dolgozik a Biokémia és Molekurális biofizika tanszéken. New Yorkban él.
MEGHEKKELT TEREMTÉS – Hogyan csináljak egy mutáns kutyát a konyhaasztalon? – Dienes István Ă©s Jakab István beszĂ©lgetĂ©sĂ©t IDE KATTINTVA tekintheti meg.